Ma Vasboldogasszonyon voltunk egy donorautót bontani. Hajnali fél ötkor indultunk, teljesen sötétben, Szűcsöt és Tankot még Kastélyban szedtem össze, Sünt otthonról. Valahol Fehérvár táján pirkadt ránk, a Balaton környékét hajnali napsütésben láthattuk. Gyönyörű helyeken autózhattunk végig, szeretem ezeket az utakat, mindig rácsodálkozhatunk, mennyire szép országban élünk. Szegény öreg Transporter egyébként derekasan állta a sarat, az előre betervezett 100-110 körüli tempóval kényelmesen leértünk reggel kilenc felé. 

Az autó egy közepesen lelakott 3 ajtós Pony volt, 1,3-as, de az újabb karbival és ha jól néztem, 5 sebességes váltóval. Nekiestünk bontani, elég jól is haladtunk, és plusz egy respect Sünnek, aki betegen is ott volt és dolgozott velünk. A legdurvább a tulaj volt, aki Tank keresztségében a Csernus nevet kapta. Az illető, igen érdekes külsővel megáldott egyén reggel 9-kor a kocsmából került elő, majd megkínált minket a festéklemosónak is beillő pálinkájával. Tankon kívül mindenki udvariasan elutasította. Tank meg két kortyot ivott belőle. Aki ismeri őt,az tudja, hogy ez nagyon rossz italt takar. Emberünk egyébként minden felesleges műanyag szart el akart velünk vitetni, de ez nem sikerült neki. Szépen haladt a munka, de a vicces rész a kasztni feldarabolása volt. Csernus nem szarozott, miután lecsapta a tetőt, egy kb méteres nyelű baltával egyszerűen kettébaszta a kasztnit (elnézést, de erre más kifejezés alkalmatlan, ez a kifejező), majd mindezt tetézve elflexelte a benzincsövet, amiről tudta, hogy van benne benzin. Okos. De túléltük.

Éppen sötétedésre végeztünk, felpakoltuk az autót, pár dolgot ott hagytunk, így is igen szűken fértünk el, de megoldottuk. Rendőr nem szívózott velünk hálégnek. Hazafele kicsit szolidabb tempóval tudtunk csak jönni, de a hosszú út után mind itthon vagyunk egészben (a Transporter is kiváló egészségnek örvend továbbra is).

Nagyjából a következő dolgokra tettünk szert:

motor, váltó, féltengelyek, komplett első futómű, komplett hátsó híd, első-hátsó fékek, kormánymű, műszeregység, váltóbovden, kulissza, négy kerék, benzintank AC-val, első szélvédő, első sárhányók, géptető, csomagtértető, első ajtók, bölcső, hátsó gátlók, főfékhenger, fékszervó, rugók, rengeteg kapcsoló, apró kacatok, amik mindig jól jönnek.

A legjobbat pedig a végére hagytam: a Hyundai Klub oszlopos tagjától, Piutól kapunk ajándékba egy 4ajtós Ponyt, ezt jövő héten trélerezzük be és kapjuk szét, majd szortírozunk, pakolunk, egész szép készletünk lesz. Egy dolog hiányzik továbbra is nagyon: bal első ablakemelő, az ugyanis ebben az autóban sem volt meg. De rajta vagyunk!