Várunk Csontira, hogy legyen ideje nekiállni a bukócsőnek, de amíg benn búslakodik a műhelyben az autó, addig mi Marcoval tomboltunk egy picit. Az alkatrészautóval volt némi félreértés, de végre megjött az engedély, bonthatjuk. Ezen felbátorodva kibeleztük, de mire odaértem, a Kölyök már elemében volt és a flexszel esett neki szegénynek, majd jött a vascső, igaz, csak az üres kasztinak, ami úgyis megy a vasba majd. Végül némi véráldozat árán, de kinn van a motor-váltó, ajtók leszerelve, majd a tetejére is borítottuk és elkezdtem leszerelni a futóművet, haladunk szépen sorban, ahogy illik.

Némi képanyag, milyen is, amikor a két hülyegyerek összeszabadul: